Otto von Bismark herceg a 19. sz�zad egyik legnagyobb eur�pai �llamf�rfija volt. 1862 �s 1890 k�z�tt Poroszorsz�g minisztereln�kek�nt, I. Vilmos uralkod�sa alatt el�remozd�totta az egys�ges N�met Birodalom l�trehoz�s�t, aminek Berlin lett a f�v�rosa. 1871-ben N�met Cs�sz�rs�g els� kancell�ra lett.

Paul von Hindenburg n�met t�bornok �s nemzeti h�s, majd az els� vil�gh�bor� ut�n a weimari k�zt�rsas�g birodalmi eln�ke. Polg�rh�bor�t�l tartva 1933. janu�r 30-�n kinevezte Adolf Hitlert kancell�rr�. Olyannyira tisztelt nemzeti h�s volt, hogy m�g Hitler sem merte elt�vol�tani. 1934. augusztus 2-�n bek�vetkez� hal�l�val Adolf Hitler korl�tlan hatalma k�vetett.

Adolf Hitler n�met kancell�r 1933-t�l �s F�hrer (vez�r) 1934-t�l hal�l�ig, a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt  vezet�je. Hitler a n�met t�rt�nelem legh�rhedtebb �s legismertebb szem�lye. A nemzetszocialista diktat�ra, a Harmadik Birodalom megalakul�s, a Holokauszt mind az � nev�hez f�z�dik.

(forr�s: wikipedia.hu, Tud�s f�ja)