Berlin az �szakn�met-alf�ld keleti r�sz�n, a N�met-k�z�phegys�g �s a Keleti-tenger partvid�ke, az Elba �s az Odera k�z�tt, a Spree �s a Havel foly�k ment�n, homokos, egykor mocsaras, l�pos s�ks�gon fekszik. Tengerszint feletti magass�ga k�zpontj�ban 36 m. A v�ros k�zpontja a Spree foly� partj�n van, az �n. Vars�-Berlin-�sfolyamv�lgyben. A foly� kelet-nyugati ir�nyban folyik �t a v�roson, a belv�rosban k�t �gra oszlik �s szigetet k�pez (M�zeum-sziget). Ezenk�v�l �tszeli a v�rost a Landwehr-, a Lujza- �s a berlin-spandaui haj�z�si csatorna, amelyeken 50-n�l t�bb h�d �vel �t. E hidak k�z�l a legszebb a Schlossbr�cke (48 m hossz�), amelyet 1822–1824 k�z�tt Schinkel tervei szerint �p�tettek; sz�leit n�gy-n�gy, a katonai �letet �br�zol� m�rv�ny szoborcsoport �kes�ti. Jelent�sebb hidak m�g: a Kurf�rst h�d, a nagy v�laszt�fejedelem �rcb�l �nt�tt lovasszobr�val; a Vilmos cs�sz�r h�dja, a 4 m�rv�ny szoborcsoporttal �kes�tett Belle-Alliance h�d �s a Herkules h�d.

(forr�s: wikipedia.hu, A vil�g f�v�rosai)