A 700-n�l t�bb utca k�z�l a leghosszabb (3 km) az �szak-d�li ir�nyban h�z�d� Friedrichstra�e, ezt keresztben metszi az Unter den Linden, n�gy ak�cfasorral be�ltetett �t, amely Berlinnek legf�nyesebb r�sze; a Behrenstra�e, a p�nzarisztokr�cia lak�helye; a rendk�v�l �l�nk Leipziger Stra�e. Jelent�s utca m�g a Wilhelmstra�e, amely a Friedrichstra�eval egyk�z�en h�z�dik el, ami hajdan�n a nemzetiszocialista N�metorsz�g hatalmi k�zpontja volt.

Tov�bb� fontos utc�k m�g K�penicker Stra�e d�lkeleten, a sz�les J�gerstra�e stb. A legel�kel�bb utc�k (Tiergarten-, Bellevue-, Victoriastra�e stb.) nyugaton a Tiergarten-, Potsdamerstra�e �s az �llatkert k�z�tt vannak. A 72 nyilv�nos t�r k�z�tt, amelyek csaknem kiv�tel parkos�tottak, a jelent�sebbek: az Operat�r a Linden keleti v�g�ben, a P�rizsi-t�r; ett�l �szaknyugatra a K�nigsplatz; az Opera-t�r; mellette a Schlossplatz; a Friedrichstra�e d�li v�g�ben a Belle-Alliance-t�r; tov�bb� a Vilmos-t�r �s a Leipziger-Platz. K�l�nleges arculata van a Postdamer Platznak, amely a v�ros kett�oszt�sa idej�n pont hat�ron fek�dt, �gy pusztas�g volt.

(forr�s: wikipedia.hu)