Otto von Bismark herceg a 19. szzad egyik legnagyobb eurpai llamfrfija volt. 1862 s 1890 kztt Poroszorszg miniszterelnkeknt, I. Vilmos uralkodsa alatt elremozdtotta az egysges Nmet Birodalom ltrehozst, aminek Berlin lett a fvrosa. 1871-ben Nmet Csszrsg els kancellra lett.
Paul von Hindenburg nmet tbornok s nemzeti hs, majd az els vilghbor utn a weimari kztrsasg birodalmi elnke. Polgrhbortl tartva 1933. janur 30-n kinevezte Adolf Hitlert kancellrr. Olyannyira tisztelt nemzeti hs volt, hogy mg Hitler sem merte eltvoltani. 1934. augusztus 2-n bekvetkez hallval Adolf Hitler korltlan hatalma kvetett.
Adolf Hitler nmet kancellr 1933-tl s Fhrer (vezr) 1934-tl hallig, a Nemzetiszocialista Nmet Munksprt vezetje. Hitler a nmet trtnelem leghrhedtebb s legismertebb szemlye. A nemzetszocialista diktatra, a Harmadik Birodalom megalakuls, a Holokauszt mind az nevhez fzdik.
(forrs: wikipedia.hu, Tuds fja)
|