A Hohenzollern-h�z nemesi csal�d �s uralkod�i dinasztia. Tagjai k�z�tt voltak v�laszt�fejedelmek, valamint Poroszorsz�g, N�metorsz�g �s Rom�nia kir�lyai �s cs�sz�rai.  Hatalmuk egyre n�tt az 1400-as �vekt�l eg�szen a 16. sz�zadig. A csal�d mott�ja Nihil sine Deo (Semmit Isten n�lk�l). C�mer�k, mely legkor�bban 1192-b�l ismert, kezdetben egyszer� – fekete �s ez�st negyedekre osztott – pajzsb�l �llt.

A csal�d fontosabb tagjai:
I. Frigyes Vilmos, a Nagy V�laszt�k�nt emlegetett brandenburgi v�laszt�fejedelem. V�rosfejleszt� tev�kenys�geinek k�sz�nhet�en kezdett Berlin fejl�dni a 17. sz�zadban.  

I. Frigyes az �jonnan l�trehozott Porosz Kir�lys�g sz�kv�ros�v� tette 1709-ben. Beceneve ferde gerince miatt der Schiefe Fritz („ferde Fritz”) volt.

II. (Nagy) Frigyes alatt lett Berlinb�l - a 18. sz�zadban - Eur�pa egyik legtekint�lyesebb v�rosa. 

I. Vilmos porosz kir�ly, majd az �jonnan alakult N�met Cs�sz�rs�g uralkod�ja 1871-t�l hal�l�ig. Lelkiismeretess�ge �s �nm�rs�klete alkalmass� tette arra, hogy a n�la nagyobb form�tum� �llamf�rfiakkal is egy�tt tudjon m�k�dni a n�met egyes�t�s �rdek�ben.

II. Vilmos 1888. j�nius 15. �s 1918. november 9. k�z�tt a N�met Birodalom cs�sz�ra, �s Poroszorsz�g kir�lya. A legink�bb szem�re vetett hib�ja az volt, amikor 1914-ben az orosz mozg�s�t�sra v�laszul bel�pett a h�bor�ba. Sokan �t teszik felel�ss� az els� vil�gh�bor� kirobban�s��rt.

(forr�s: wikipedia.hu, Tud�s f�ja)