Berlin hossz� t�rt�nete elv�laszthatatlanul �sszefon�dott a n�met n�p sors�val. Amikor a n�metek helyzete j�ra fordult, a v�ros is felvir�gzott, amikor pedig az orsz�got feldarabolt�k, Berlint is f�losztott�k. 

1300-, 1400-as �vek
A Spree foly� k�t partj�n l�v� kett�s telep�l�st, Berlint �s K�llnt XIII. sz�zadi oklevelek eml�tik el�sz�r. A k�t helys�g 1307-ben Berlin n�ven egyes�lt. A v�ros t�rs�gi k�zpontt� emelkedett. Egy sv�b nemesi  csal�d 1415-ben szerezte meg a brandenburgi v�laszt�fejedelmi c�met, hatamla egyre n�tt, ezzel megszil�rdult Berlin mint brandenburgi f�v�ros rangja.

A harminc�ves h�bor� (1618-1648) idej�n a v�ros lakoss�ga majdnem fel�re cs�kkent. Ez�rt Frigyes Vilmos k�zm�veseket, keresked�ket �szt�nz�tt arra, hogy telepedjenek le a helys�gben. Berlin gyorsan fejl�d�tt: er�d�p�t�si munk�k kezd�dtek, �j negyedek �p�ltek, kialakult a k�zponti r�sz utcah�l�zata, a h�res sug�r�t, az Unter den Linden, �s a v�ros csatorn�z�sa is ekkor kezd�d�tt meg. 1671-ben l�trej�tt egy zsid� k�z�ss�g, �s sok francia  is ide menek�lt.

1709-ben  a Porosz Kir�lys�g sz�kv�ros�va lett. a telep�l�s. A 18. sz�zad m�sodik fel�ben Berlin a legtekint�lyesebb eur�pai v�rosok k�z� emelkedett, a tudom�ny �s kult�ra k�zpontjak�nt ki�rdemelte a "Spree-parti Ath�n" jelz�t. 1871-ben l�trej�tt az egys�ges N�met Birodalom, f�v�rosa Berlin.

A v�ros fejl�d�se N�metorsz�g els� vil�gh�bor�s veres�ge ut�n is folytat�dott, 1919-1933-ban, a weimari k�zt�rsas�g �veiben a  neves t�dosok, mint, Max Planck �s Albert Einstein  �lt itt. A 20-as �vekben Berlin l�leksz�ma el�rte a 4 milli�t. A v�ros volt az expresszionista m�v�szeti mozgalom legf�bb k�zpontja.

1934-ben a nemzetiszocialist�k �talak�tott�k a k�zigazgat�st, ekkor megsz�nt Poroszorsz�g, �s l�trej�tt Berlin gau (k�rzet). A h�bor� el�tt �s alatt Adolf Hitler �s �p�t�sze, Albert Speer elk�sz�tett�k a Berlin hely�n fel�p�l� �j f�v�ros, Germania terveit.

A m�sodik vil�gh�bor� alatt �sszesen 450.000 tonna bomb�t dobtak le a v�rosra, mely s�lyos k�rokat szenvedett. Mivel a sz�vets�gesek Jalt�ban  tal�lkoz�si vonalukat az Elba foly� ment�n hat�rozt�k meg, a v�ros a szovjet hadsereg hadm�veleti �vezet�be esett. Ennek ellen�re 1945 tavasz�n val�s�gos versenyfut�s alakult ki a szovjetek �s a nyugati sz�vets�gesek k�z�tt a v�ros elfoglal�s��rt.

A N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g megalakul�sa (1949) ut�n az amerikai, brit �s francia szektorokb�l alakult meg Nyugat-Berlin. M�g az �jonnan alakult N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g az ideigleness�get hangs�lyozand� nem egy nagyv�rost, hanem egy kis f�rd�v�rost, Bonnt tette f�v�ros�v�, a szovjet megsz�ll�si szektor a N�met Demokratikus K�zt�rsas�g f�v�rosa lett.

A 70-es �vek v�g�n megn�vekedett Nyugat-Berlinben az illeg�lis h�zfoglal�sok sz�ma. 1981 j�lius�ban �rte el a tet�pontj�t. Ekkor 165 illeg�lis h�zfoglal�sr�l tudottak. 1984 november�ig a legt�bben megvett�k, b�relt�k a lak�sokat, �gy leg�liss� v�lt tart�zkod�suk. 1980 december�ben azonban n�h�ny h�zfoglal�hoz rend�r�ket h�vtak.

A k�t n�met �llam egyes�t�s�vel a megosztotts�g megsz�nt. 1990. december 2-�n szabad v�laszt�sokat tartottak. Berlin 1991 �ta N�metorsz�g f�v�rosa, az �llami hivatalok Bonnb�l fokozatosan visszatelep�ltek a v�rosba. 1999. szeptember 7-�n a Bundestag, 2000. szeptember 29-�n pedig a Bundesrat is visszak�lt�z�tt a v�rosba.

(forr�s: Tud�s f�ja, wikipedia.hu)