Az jraegyests ta Berlin ismt Nmetorszg fvrosa. 1991. jnius 20-n dnttt a Bundestag arrl, hogy Berlin lesz a kormny- s a parlament szkhelye. Az tkltzs nem zajlott le zkkenmentesen, az j Reichstagban az els lsnap 1999-ben volt, fokozatosan telepltek t Bonnbl a kormnyzati szervek s hivatalok.
Ma a szvetsgi kormny, a Bundestag s a Bundesrat is itt szkel. Nhny minisztrium azonban tovbbra is Bonnban maradt. Minden minisztriumnak van Berlinben s Bonnban is kirendeltsge, attl fggen, hogy hol van a szkhelye.
Berlin tartomnyt s vrost a Berlini Szentus irnytja. A szentust a polgrmester s 8 szentor alkotja. A vroshza az egyests ta az egykori keleti vrosrszben ll impozns Rotes Rathausban, magyarul a Vrs Vroshzn zajlik. A kettoszts idejn a nyugati vrosvezets a schnbergi vroshzn szkelt. Jelenleg Klaus Wowereit szocildemokrata polgrmester irnytja a vrost, a kormnyz erk az SPD s a Die Linke, a baloldaliak. A kzgylsen a kvetkezkpp alakulnak az erviszonyok:
- SPD 53 hely
- CDU 37 hely
- Die Linke 23 hely
- Szvetsg '90/Zldek 23 hely
- FDP 23 hely
sszesen 149 hely. A kvetkez vlaszts 2011-ben esedkes.
(forrs: wikipedia.hu) |