1936 augusztus 1-16.
49 ország   3963 versenyző (3632 férfi, 331 nő)  

Berlinben bebizonyosodott, hogy bőven van még lehetőség az előrelépésre  a Los Angeles-i olimpia után. A német főváros az ókori hagyományokkal és a modern civilizáció ragyogó alkotásaival várta a sportolókat. A nácik először tiltakoznak az olimpia és az "alacsonyabb rendű fajhoz tartozó" külföldi sportolók ellen, de a  versenysorozat nagyszerű lehetőség volt a fasiszta ideológia népszerűsítésére. 1936. augusztus 1-jén harangszó csendült fel Németország fővárosában. Volt már az olimpiának zászlaja, jelvénye, megszokottá vált a díszlövés, a galambröptetés és sok egyéb látványosság, legyen hát harangja is az olimpiának. Szép gondolat, de vajon “kikért szólt a harang”? Felirata szerint a világ ifjúságát szólította “sportos küzdelemre”, de valójában ez már “nyitánya” lett a későbbi háborúnak.

Óriási az érdeklődés, közel ötmillió jegyet adnak el. Ez az első olyan Olimpia, amit közvetít a TV. 1936-ban szerepelt első ízben a kajak-kenu és a kézilabda sportága, amelyekben a magyar sportolók ma a világ élvonalába tartoznak.

Egyszer, 1916-ban Berlinben már majdnem volt egy olimpia. Elsöpörte azonban az első világégés. Egy ideig a németek nem is vehettek részt az olimpián. 1932-ben vehettek rész újra a játékokon.

 A magyar csapat érmei    10 arany   1 ezüst    5 bronz
Itt szerzett először magyar nő aranyérmet - rögtön kettőt is!
 

(forrás: National Geographic Különkiadás - Olimpia,
              mob.hu(kép is),
              mult-kor.hu)